Bulgáriáról

A Bolgár Köztársaság Európa dél-keleti és a Balkán-félsziget keleti részén helyezkedik el. Északon a Román Köztársasággal, keleten – a Fekete tengerrel, délen a Török Köztársasággal éa s Görög Köztársasággal, nyugaton pedig a Macedón Köztársasággal és a Szerb Köztársasággal határos. Bulgária területe 110.994 km² (102. helyen a világon).

Földrajz:

Bulgária domborzata változatos. Keletről nyugatra átvezető magas és alacsony tájak váltják egymást. Az ország nagy részét a Sztara Planina (Balkán hegység), Rila (a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsával, Muszalával, 2925 m), Pirin és Rodopé hegység foglalja el.

Éghajlat:

Az ország a kontinentális és a földközi-tengeri klímasávban található. A Sztara Planina hegység két éghajlati zónára osztja az országot: északon a kontinentális, délen pedig a földközi-tengeri zóna helyezkedik. A síkságokra jellemző januári középhőmérséklet -2 és +2° C között van, júliusban + 25°. Nyáron a könnyű tengeri szellő miatt nincsenek erős hőségek.

Lakosság:

7,4 millió (2011), amelyből 84,5% bolgár.

Főváros:

Szófia már az i.e. VII. században létezett, akkori neve Szerdika, illetve Szredec volt. Jelenlegi nevét Szófia a IV. század végén kapja meg.

Nyelv:

Az ország hivatalos nyelve bolgár. Ezen kívül használatos a török (9,6%), valamint a cigány (4,1%) nyelv is.

Vallás:

A lakosság nagyobbik része, 82,6%-a keresztény orthodox (Bolgár Orthodox Egyház), 12,2%-a muzulmán, 0,6%-a katolikus, 0,5%-a protestáns vallású.  

Politikai berendezkedés:

 Bulgária parlamentáris köztársaság, alaptörvénye: Alkotmány, amely jogalkotói, végrehajtó és igazságszolgáltatási hatalomra való megosztásának elveire alapszik.

Történelem:

Bulgária ősi és gazdag történelemmel rendelkezik. Majdnem minden nagykultúra hagyta lenyomatát az Európa és Ázsia küszöbén lévő kis országban. Trákok, görögök, rómaiak, bizánciak, az Oszmán birodalom, mind sok-sok emléket hagyott maga után, mint például sírboltokat, várakat, templomokat és szentélyhelyeket.
Jelenlegi Bulgária megalapítói a protobolgárok, akiknek a neve változatlanul él évszázadokon át. Krisztus előtt néhány évszázaddal már vannak írásos adatok a bolgár történelemről. A protobolgárok a legnagyobb indoeurópai család kaukázusi részéhez tartoztak. A Balkán-félszigetre Ázsia központi részéről kerültek. Jól szervezett társadalmi berendezkedésével a protobolgárok hosszú időn át meghatározó kulturális tényezője volt a közép-ázsiai területeken. A világról kialakított filozófiai felfogás, az államszerkezet, közigazgatás, harci művészet, írásbeliség, nyelv és építőművészet területén a kortárs tudásszínt magas ismeretével rendelkeztek.
A protobolgárok tudományismeretének fontos terméke a csillagaszatilag precízen kidolgozott ciklusos naptár, amelyben a csillagképeket állatnevekkel látták el. Az UNESCO az egyik legtökéletesebb és legősibb naptár fajtának ismeri el a bolgárok alkotta naptárat.

Kultúra és hagyományok:

A bolgárföld gazdag és változátos kulturális örökséggel rendelkedik. Ősidők óta lakta területeken gazdag hagyományokkal büszkélkedő korszakok tartós nyomait őrzik. Bulgária földrajzi elhelyezkedése magyarázza az évszázadokon át itt élő különböző törzsek és népek kultúrájának, szokásainak, vallásainak összefonódását, keveredését, kölcsönhatását.
Bulgária területén feltárt egyik legértékesebb kincs a trák kulturális hagyomány alkotta rendkívüli művészeti és építészeti remekművek. A hosszú és bonyolult fejlődési utat megtevő trák művészet nevezetes kincseket, sírboltokat, templomokat, szentélyhelyeket, városokat hagyott maga után. A világon mindenhol jól ismerik az ország egyik jelképét, a bolgár rózsát, amelyet Bulgária egyik legszebb vidékén, a Rózsavölgyben termesztenek. A rózsa alapjául szolgál kozmetikumok, parfüm esszenciák, lekvár, rózsa likőr és méz gyártásában.

Turizmus:

Bulgáriának szép és változatos természete, egészségmegőrző éghajlata, gazdag kulturális és történelmi öröksége, mélyen őrzött hagyományai, szokásai, folklórja, valamint vendégszerető lakossága van. A leghíresebb fekete-tengeri pihenőhelyek: Albena, Arany Homok, Riviéra és Napos Part. A legnevezetesebb téli paradicsomok: Banszko, Borovec és Pamporovo. A leglátogatottabb spa-útirányok pedig Hiszár, Szandanszki és Pomorie.
Amit egy magyarnak tudnia érdemes a bolgárokról az, hogy nagyon barátságosak és vendégszeretőek, és hogy áttelepült bolgár kertészek tették le alapjait a jó minőségű magyar zöldségtermesztésnek.

Nemzeti ünnepek:

Január 1. Újév
Március 3. Bulgária nemzeti ünnepe, Bulgária az oszmán fennhatóság alóli felszabadulásának ünnepe
Húsvét – április hónapban lévő péntektől hétfőig tartó négy napos ünnep, Krisztus feltámadásának napja körül, a Bolgár Orthodox Egyház által kihirdetett dátumokon
Május 1. A munka ünnepe és a nemzetközi munkás szolidaritás napja
Május 24. A bolgár közművelődés, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe
Szeptember 6. Bulgária egyesítésének ünnepe
Szeptember 22. Bulgária függetlenségének napja
November 1. A néptanítók napja, Munkaszüneti nap az oktatási intézményekben
December 24., 25., 26. Karácsony Jézus Krisztus megszületésének ünnepe

Állami jelképek:

Lobogó:

Bolgár zászló

Címer:

Bolgár címer

Himnusz: